Akkor most elárulom, hogy...

az új év szerencsése, az Unokahúgom lett! Már régóta tudom, hogy nem jó dolog az ördögöt a falra festeni, mégis megint sikerült beleesnem ebbe a hibába. Tettem ezt pedig azzal az ominózus mondattal, melyben a családi szerencséről írtam. Mert szegénynek tényleg majdnem beletört a foga! Hogy, hogy is történhetett meg ez? Elmesélem!

A sütemény elkészülte után a formából való kivétel, majd a dekorálás következett! Ekkor sikerült  felfedeznem, hogy nem nagyon kell majd keresni a pénzt, ugyanis kikandikál a süti alján. Éppen ezért elég lesz majd csak a levágott szeletek hasát megnézni, és nem kell evés előtt széttúrni a sütit.

Tudtam, hogy a Vaszilopita megvágásakor nem leszünk sokan, ezért igyekeztem megjegyezni, hogy a sütemény nagyjából melyik részén helyezkedik el az érme, hátha így nem csak napok múlva találjuk meg.

A szerencsés kiválasztódása végül 2 körben történt. Először csak négyen voltunk jelen, és mi négyen nem tudtunk elég nagyot „harapni” a sütiből. Kicsivel később érkezett az unokatesóm a férjével, így ők kapták meg az újabb esélyt. Mivel azt gondoltam, hogy tudom melyik irányban található az érme neki is láttam, hogy levágjak egy újabb szeletet. Az unokatesómnak azonban a süti másik fele jobban tetszett, onnan hosszabb szeletet lehetett vágni. A kívánsága teljesült, a süti tányérra került, én eldöntöttem, hogy lássam az alját, benne van-e a pénz. Mivel (a lényegesen kevesebb fényben) nem láttam semmit, nyugodtan kezdett enni. Ez idő alatt én elmentem egy újabb adag Kölyök pezsgőért, és ahogy megfogtam, azzal a lendülettel majdnem el is dobtam! Hangos „ordítás” adta tudtomra, hogy az érme megtaláltatott, ugyanis ráharapott! Némi fájdalmon kívül szerencsénkre nagyobb baja nem történt, ellenben a következő kör Pókert rögtön meg is nyerte. Én meg egy adag lelkiismeret furdalást…

A Vaszilopita külalakjával és ízével is tetszést aratott! Meg kell itt jegyezzem, hogy ez nem teljesen egyezik az eredeti recepttel, a tesóm ugyanis nem ehet diót, így azt én inkább mákra cseréltem le.